Mi is az a "pedagógus életpálya modell"?

A pedagógus életpálya szakaszai, az átsorolások

A minősítési rendszer öt fokozatból áll:

• gyakornok,
• pedagógus I.,
• pedagógus II.,
• mesterpedagógus és
• kutatótanár.

Ezek közül az első három fokozat egymásra épül, majd a pedagógus II. fokozat elérése után az előmenetel lehetősége kétfelé válik. Vagyis kinek-kinek a szakmai érdeklődése, pályafutása, eredményei határozzák meg, hogy ha tovább kíván lépni, a gyakorlatibb "mesterpedagógus", vagy a tudományosabb "kutatótanár" fokozatot célozza meg, de természetesen az is lehet, hogy valaki mesterpedagógusból lesz majd később kutatótanár.

Kinek kötelező a minősítés?

Az előmenetel, vagyis a következő minősítés előírt időn belüli megszerzése a Pedagógus II. fokozatig kötelező, míg a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatot lehetőségként tartalmazza a rendszer.
Ez a két fokozat sajátos viszonyban áll egymással: mindkettő a Pedagógus II. fokozatban eltöltött 6 év után pályázható meg, tehát akár egymás alternatívájának is tekinthető, azonban a két fokozat jövedelemben kifejeződő presztízse nem azonos: a kutatótanárokat magasabb jövedelemmel ismeri el a rendszer, mint mesterpedagógusokat. A pályakezdő pedagógusok kivétel nélkül gyakornoki minősítéssel kezdik meg a munkát.

A gyakornoki idő két év, és kötelezően minősítő vizsgával zárul.
A vizsga a gyakornoki idő lejártának hónapjában esedékes, de mivel ez normál esetben éppen július-augusztusra esik, ilyenkor a tanév utolsó hónapjában kell megszervezni a minősítő vizsgát. Sikeres minősítő vizsga esetén a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba kerül. Ha a gyakornok a minősítő vizsgán "nem felelt meg" minősítést kapott, a gyakornoki ideje legfeljebb két évvel meghosszabbítható, melynek végén újból minősítő vizsgát tehet. Ha a megismételt minősítő vizsga is "nem felelt meg" eredménnyel zárul, a gyakornok munkaviszonya a köznevelési törvény 64. § (8) szerint megszűnik.

A Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus az ebben a fokozatban eltelt 6 év után kezdeményezheti a Pedagógus II. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítési eljárást. Ha a besorolástól számítva 9 év eltelt, a minősítő eljárásban való részvétel kötelező. Ilyenkor az eljárásban való részvételt a foglalkoztató intézmény előírja a pedagógusnak. A minősítési eljárás eredménye "megfelelt", vagy "újabb minősítés szükséges" lehet. Utóbbi esetben két éven belül van lehetőség az eljárás megismétlésére.
Ha a megismételt minősítési eljárás is sikertelenül zárul, a pedagógus munkaviszonya a köznevelési törvény 64. § (8) alapján megszűnik. Tehát annak, aki a pályán szeretne maradni, a Pedagógus I. fokozat elérését követő maximum 11. évben meg kell szereznie a Pedagógus II. fokozatot.

A mesterpedagógussá minősítő eljárásban való részvétel (ez már nem kötelező) feltétele a pedagógus szakvizsga és a Pedagógus II. fokozatban eltöltött 6 év szakmai gyakorlat. Ha a minősítési eljárás sikertelen és a pedagógus a Pedagógus II. fokozatban marad, az eljárás kétévenként megismételhető.

A kutatótanár fokozat megszerzésére legalább 6 év, a Pedagógus II. fokozatban szerzett szakmai gyakorlattal lehet pályázni. Feltétele a pedagógusként is gyakorolt szakterülethez kötődő tudományos fokozat és a rendszeres publikációs tevékenység.

Kiknek van lehetősége (eddig) továbblépni Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba?

1. "Az első kör"

Az Oktatási Hivatal által működtetett internetes felületre 2014. április 30-ig tölthették fel az egyszerűsített vagy teljes portfóliójukat azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégák, akik a jelentkezéskor rendelkeztek szakvizsgával, s a legalább 14 év gyakorlati idővel.

Az egyszerűsített portfóliót feltöltők 2015. január 1-től csupán ideiglenesen kerülhetnek Pedagógus II. fokozatba, ám a minősítési eljáráson 2018 végéig nekik is meg kell felelniük, különben visszakerülnek az előző kategóriába.

A teljes portfóliót feltöltők jelentkezhettek minősítési eljárásra is, s amennyiben bekerültek a 2015. évi minősítési tervbe, s minősítésük sikeres lesz, a Pedagógus II. kategóriájuk már nem lesz "ideiglenes".

Azok számára, akik 15 év szakmai gyakorlattal, pedagógus szakvizsgával rendelkeznek és szerepelnek az Országos szakértői névjegyzéken, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a Szaktanácsadói névjegyzéken, a miniszter (az OH-n keresztül) pályázatot írt ki Mesterpedagógus fokozat elnyerésére. (A minősítési eljárást "próbaminősítéssel" vagy a "képzés részeként" szervezik meg számukra.) A fokozatba átsorolás kötelezettségekkel is jár majd: külön díjazás nélkül szakértői, szaktanácsadói feladatokat kell ellátniuk. Ezeknek a feladatoknak az elmulasztása visszaminősítést von maga után.

2. "A második kör"

A pedagógus-szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal, vagy a legalább 30 év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok
2014. április 30-ig kérhették a 2015. évi minősítési tervbe való felvételüket. Azoknak a kollégáknak, akiknek jelentkezését elfogadta az Oktatási Hivatal, 2014. november 30-ig kell feltölteniük a portfóliójukat az erre a célra létrehozott felületre.

Számukra 2015 első felében várható a minősítési eljárás, melynek sikeres eredménye esetén 2016. január 1-jétől Pedagógus II. fokozatba lépnek.

3. "A harmadik kör"

Az oktatásért felelős államtitkárság várhatóan 2015. február végéig kihirdeti azon különös feltételeket, melyek megléte esetén további pedagógusoknak nyílik lehetőségük 2016-ban minősítésre jelentkezni. Az érintettek sikeres minősítés után várhatóan 2017. január 1-jétől léphetnek magasabb fokozatba.

Mit kell tudni a minősítési eljárásról?

A minősítési eljárás minősítő bizottság előtt zajlik. A bizottság általában háromtagú. A bizottság elnökét a kormányhivatal delegálja. Az elnök Mesterpedagógus fokozatba sorolt köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt, és az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szerepel.

A minősítési eljárásban a bizottság egyik tagja lehet vagy a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő, vagy pedig pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja. Az ő bizottsági tagságuk minden esetben külön jogszabály által előírt képzés elvégzéséhez kötött. A bizottság másik tagja az intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott. Ha az intézményvezető minősítő eljárása zajlik, akkor "vezetői" szerepben a fenntartó képviselője vesz részt a bizottságban.

A Kutatótanár fokozatba történő besorolásnál a bizottság tagja az MTA delegáltja is.

A minősítő bizottságot minden esetben úgy kell összeállítani, hogy azonos munkakörben dolgozó pedagógust csak magasabb fokozatba besorolt pedagógus értékelhessen (a bizottság intézményi delegáltjának a minősített kollégánál magasabb minősítésűnek kell lennie). Kitétel továbbá, hogy a minősítő bizottság egyik tagjának azonos szakúnak kell lennie a minősített pedagógus főszakjával (vagyis a minősítés évében legnagyobb óraszámban tanított szakjával).

A minősítési eljárás folyamata az alábbi lépésekből áll:

• a pedagógus által tartott foglalkozások látogatása, értékelése, megbeszélése;
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése;
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelésének elemzése;
• az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése;
• az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint
• a portfólióvédés lebonyolítása.

Mindez azt jelenti, hogy a minősítő bizottság több körben és több formában ismerkedik a minősítésben részt vevő pedagógus munkájával - ilyen a portfólió, illetve az intézményi értékelési folyamatokban keletkezett dokumentumok előzetes megismerése; az óralátogatás; a portfólióvédés.

A rendelet szerint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok egységesek és nyilvánosak, vagyis mindegyik bizottság ugyanazokkal a értékelési eszközökkel dolgozik, és ezek a minősítettek számára is elérhetők (cikkünk megírásának pillanatában ezek a dokumentumok még nem állnak rendelkezésre, az viszont tudható, hogy a próbaminősítések során valóban teszteltek ilyen szempontsorokat). Ezeket az eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá.

---------------------------------------------------------------------------

Pedagógus kompetenciák

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz
   kapcsolódó önreflexiók
3. A tanulás támogatása
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése,
   a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,
   magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő
   sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,
   esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre,
   integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének
   folyamatos értékelése, elemzése
7. A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja 
8. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
9. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

INDIKÁTOR

A sztenderdeknek megfelelő kompetenciaelemek meglétét jelző tevékenységleírásokat nevezzük indikátoroknak. Az a jelölt kaphat diplomát, és az a pedagógus léphet előre az életpályamodell szintjein, akinél az indikátorok a kompetenciák meglétét és elvárt fejlettségét bizonyítják.