Továbbképzés

új szabályok a továbbképzés terén

Továbbképzési kötelezettség változása

2025. január 1-től hatályos a pedagógusok továbbképzési kötelezettségére vonatkozó 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Legfőbb tudnivalók:

2025. szeptember 1-től mindenkinek új továbbképzési kötelezettsége keletkezik.

A korábban folyamatban levő kötelezettségeket teljesítettnek kell tekinteni.

De: 2023. évi LII. tv. 70. par. szerint:

Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az, aki az ötvenötödik életévét a tanév, nevelési év kezdetének napja előtt betöltötte. Nem kell pedagógus továbbképzésben részt vennie annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letételét követő továbbképzési ciklusban.

Az a pedagógus, aki 2023. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. között pedagógus-továbbképzési programot teljesített, a tanórai foglalkozások óraszámát az e rendelet szerinti, választható képzés keretében teljesített kreditként kell elismerni. A köznevelési intézmény igazgatója ezen továbbképzésekről 2025. október 31-ig adatot szolgáltat a Hivatal által vezetett nyilvántartásba.

A pedagógus a munkaköre betöltéséhez szükséges oklevél megszerzését követő 5. év szeptemberétől öt éves ciklusokban vesz részt továbbképzésben. Egy ciklus alatt 120 óra elvégzése kötelező. (Gyakornok a gyakornoki ideje alatt egyszer 15 órás gyakornoki továbbképzést teljesít.)

A pedagógus-továbbképzés fajtái:

· igazgató által kijelölt tartalmi megújító képzés (legalább 60 kredit)

ingyenes képzések
Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi

· a pedagógus által választható képzés (legfeljebb 60 kredit)

nem feltétlenül ingyenesek
Oktatási Hivatal szervezi.

+ hitéleti képzés,

+ köznevelési igazgatóképzés (két féléves).

Más csak miniszteri jóváhagyással szervezhet pedagógus továbbképzést!

Az igazgató április 30-ig minden tanévre – a szakmai munkaközösség részvételével – pedagógus-továbbképzési intézményi programot készít. Az igazgató a pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadása után a tanulmányi rendszeren keresztül értesíti azt a pedagógust, akinek pedagógus-továbbképzést kell teljesítenie.

A több szakos tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus a krediteket az oktatott szakjai között arányosan megosztva teljesíti.

A gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus vagy óvoda-, iskolapszichológus e szakképzettsége tekintetében a pedagógus-továbbképzést kizárólag választható továbbképzéssel teljesíti.

A választható képzési kreditszám teljesíthető a szakvizsgával vagy további oklevél megszerzésével is.

Továbbképzési anyagok

Korosztályos különbségek

Képzők képzése 2026

Nemzetközi értékelési gyakorlatok

Példák (MI segítségével összeállított anyag)

Magyarország

A) Magyarország

1. Pedagógiai szemlélet: A magyar oktatási rendszer hagyományosan ismeretátadó, tanárközpontú megközelítésre épül, bár az utóbbi két évtizedben fokozatosan jelennek meg a tanulóközpontú, kompetenciafejlesztő irányzatok. Az oktatás célja a tudás átadása mellett a problémamegoldó gondolkodás, a digitális kompetencia és a szociális készségek fejlesztése. A tantervek erősen központosítottak, ami korlátozza az iskolák autonómiáját.

2. Konkrét tantermi gyakorlat: A legtöbb intézményben a frontális oktatás dominál, bár egyre több helyen alkalmaznak projektmódszert, csoportmunkát és interaktív tanulásszervezést. Az órák 45 percesek, a tanári irányítás meghatározó. Az alternatív iskolák (pl. Waldorf, Montessori) rugalmasabb pedagógiai struktúrát követnek.
Diákok heti óraszáma: Általános iskola (1–8. évfolyam): kb. 22–28 óra / hét, Középiskola (9–12. évfolyam): kb. 30–34 óra / hét
Sok a kötelező tantárgy (nyelv, matematika, történelem, természettudományok), kevés a szabadon választható óra.
Az órák általában 45 percesek, a tanítás 8:00–14:00/15:00 között zajlik.

3. Értékelési sajátosságok: Az értékelés jellemzően summatív, 1–5-ig terjedő osztályzási rendszerrel. Szóbeli számonkérés: a magyar iskolák sajátossága a "feleltetés", amely gyakran stresszkeltő, mivel váratlanul történhet.
A számonkérés szóbeli és írásbeli formában történik, az érettségi központi vizsgarendszerű. Az országban 2001 óta működik "országos kompetenciamérés", amely a 6., 8. és 10. évfolyamon méri a tanulók szövegértési és matematikai képességeit. Ez az egyik legfontosabb diagnosztikus mérési eszköz. Ma már 4-től minden évfolyamon, több tantárgyból van.

4. Tanárok megbecsültsége: A pedagógusok társadalmi megbecsültsége közepes, a szakma anyagi és erkölcsi elismerése elmarad az európai átlagtól. A tanári hivatás elhivatottságot és erős motivációt igényel.

5. Átlagos tanári életkor: 47–50 év.

6. Havi bruttó fizetés: kb. 550 000–750 000 Ft (2025-ös viszonyok között).

7. Pedagógusok heti kötelező óraszáma: 24 óra.

8. Átlagos csoportlétszám: 25–30 fő.

9. Tanári életpálya: Van hivatalos életpályamodell (Pedagógus I, II, Mesterpedagógus, Kutatótanár), amely a szakmai fejlődést és előmenetelt hivatott ösztönözni.

10. Kötelező továbbképzés: 5 évente 120 órányi akkreditált továbbképzés kötelező.

B) Közép-Európa

1. Pedagógiai szemlélet: A térség (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) oktatási rendszerei a hagyományos és a modern pedagógiai elvek ötvözésére törekszenek. A tanulóközpontúság és a kompetenciafejlesztés fokozatosan tért hódít, a tanári autonómia viszonylag széles körű.

2. Konkrét tantermi gyakorlat: A tanítás szervezett és tantervközpontú, de a pedagógusok gyakran alkalmaznak differenciált módszereket. Digitális eszközök, projektmunkák és csoporttevékenységek egyre gyakoribbak, különösen Ausztriában és Lengyelországban.

Érdekesség: Ausztriában a tanév végén a diák saját portfóliót állíthat össze, amelyben bemutatja legjobb munkáit. Magyar állami iskolákban ez még ritka.

Diákok kötelező óraszáma: Nagyon hasonló a magyar rendszerhez. Alsó tagozat: 20–25 óra / hét, Felső tagozat, középiskola: 28–33 óra / hét

Szintén 45 perces órák jellemzők, reggeltől kora délutánig tart a tanítás.

3. Értékelés: Az értékelés 1–5 vagy 1–6 skálán történik, a formatív értékelés terjed.
Magyarországon 1-5-ig terjedő jegyek vannak, Németországban fordított skála
(1 a legjobb, 6 a legrosszabb). Csehországban 1-4-ig, Franciaországban 1-20-ig osztályoznak. A legtöbb országban van "nemzeti szintű kompetenciamérés" (pl. Lengyelországban "Sprawdzian", Ausztriában "Bildungsstandards"), amely az alapkompetenciákat ellenőrzi. Ezek a mérések az oktatáspolitika fontos eszközei.

4. Tanárok megbecsültsége: A tanári hivatás megbecsülése közepes vagy jó, de a fiatal tanárok bevonzása sok helyen nehéz. A szakmai presztízs általában stabil.

5. Átlagos tanári életkor: 45–48 év.

6. Havi bruttó fizetés: kb. 900 000–1 400 000 Ft.

7. Pedagógusok heti kötelező óraszáma: 20–25 óra.

8. Átlagos csoportlétszám: 20–25 fő.

9. Tanári életpálya: Több országban többfokozatú karrierrendszer működik, amely előléptetési és fizetésemelési lehetőségeket biztosít.

10. Kötelező továbbképzés: Igen, rendszerint kreditrendszerben működik.

C) Észak-Európa

1. Pedagógiai szemlélet: A skandináv országok (Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia) oktatása a tanulói önállóságra, egyenlőségre és bizalomra épül. A pedagógus szerepe inkább mentor és facilitátor, nem pedig ismeretátadó. Az oktatás célja a személyiségfejlesztés és az élethosszig tartó tanulás. Finnországban nincs házi feladat az alsó évfolyamokon, a tanórák közötti szünetek hosszúak, és a gyerekeknek kötelező kimenni a friss levegőre. A dán iskolákban évi több alkalommal a diákok választják ki a tanulandó témákat szavazással. Norvégia vidéki iskoláiban a tanulók gyakran heti egy napot a természetben töltenek, ahol biológiát vagy történelmet tanulnak a helyszínen.

2. Konkrét tantermi gyakorlat: A tanulási folyamat rugalmas, projektalapú, és nagy teret ad a diákok aktív részvételének. A technológiai integráció és az együttműködés kiemelt szerepet kap.
Diákok kötelező óraszáma: Kevesebb óraszám, de hosszabb tanóra és több önálló munka. Átlag: 20–25 tanóra / hét. Az órák gyakran 60 percesek, és sok a projekt, kinti tevékenység, csoportmunka. A nap rövidebb (kb. 8:30–13:30), viszont kevesebb házi feladat, nagyobb hangsúly a jóléten és az egyéni fejlődésen. Például Finnországban a diákoknak van a legkevesebb kötelező tanórájuk az OECD-országok között, mégis a tanulási eredmények kiemelkedők.
Érdekesség: Dániában a diákok tegezhetik a tanárt, és gyakran cipő nélkül vannak a tanteremben, hogy otthonosabb legyen a légkör.

3. Értékelés: 13 éves korig nincs osztályzat Finnországban. A tanár általában szóbeli, formatív visszajelzést ad. Az országos "kompetenciamérések" (pl. Finnországban a "VESO"-rendszer) a rendszerfejlesztést szolgálják, nem az egyéni rangsorolást. Vizsgák főleg a felsőbb szinteken vannak, például az érettségi vagy felsőoktatási belépők során.

4. Tanárok megbecsültsége: Nagyon magas, a pedagógus szakma társadalmi presztízse kiemelkedő. A tanárképzés mesterfokozatot igényel, és szigorú szakmai kiválasztás előzi meg a pályára lépést.

5. Átlagos tanári életkor: 42–45 év.

6. Havi bruttó fizetés: kb. 1 200 000–2 000 000 Ft.

7. Pedagógusok heti kötelező óraszáma: 18–22 óra.

8. Átlagos csoportlétszám: 18–22 fő.

9. Tanári életpálya: Strukturált, támogatott szakmai fejlődési rendszer, amely az innovációt ösztönzi.

10. Kötelező továbbképzés: Igen, támogatott és folyamatos, a szakmai kultúra része.

D) Angolszás országok (USA nélkül)

· 1. Pedagógiai szemlélet: Az Egyesült Királyság, Írország, Ausztrália és Új-Zéland oktatása kompetenciaalapú, a tanulók kritikus gondolkodását, kreativitását és önállóságát fejleszti. A tanulási folyamat középpontjában a diák és a teljesítményfejlesztés áll.

2. Konkrét tantermi gyakorlat: Interaktív, projektalapú tanulás, differenciálás és digitális tanulási környezet jellemző. Az iskolák nagy autonómiával rendelkeznek a tanterv megvalósításában.
Diákok kötelező óraszáma: Átlagosan 25–30 tanóra / hét. Az órák 50–60 percesek, napi kb. 5–6 tanóra. Nagy hangsúly az önálló tanuláson, projekten, kommunikáción. A nap általában 9:00–15:00 között tart. Sok választható tantárgy van, már középszinten is (pl. dráma, média, gazdaság, sport).
Érdekesség: Ausztráliában a középiskolák kötelezővé teszik a 'community service' programokat, ahol a diákok helyi közösségeknek segítenek, és erről reflektív naplót kell írniuk.

3. Értékelés: Standardizált vizsgák (pl. GCSE, A-level) és formatív visszajelzések kombinációja. "Országos szintű mérési rendszerek" működnek (pl. National Curriculum Tests, NAPLAN), amelyek az oktatási eredményességet monitorozzák. Ausztráliában az iskolai osztályozási rendszer államonként és iskolatípusonként kissé eltér, de az alapelvek az egész országban hasonlóak. Általában betűs osztályzatokat használnak (A–E), néha százalékos vagy szöveges értékeléssel együtt. Ausztráliában az értékelés sokkal változatosabb, mint például Magyarországon vagy Franciaországban — nem csak írásbeli dolgozatokat használnak. Az oktatás erősen kompetenciaalapú, ezért nagy hangsúlyt fektetnek az önálló gondolkodásra, kutatásra és gyakorlati készségekre. Így prezentációkkal, projektek bemutatásával készülnek a diákok, ahol fontos az érvelés, a vita.

4. Tanárok megbecsültsége: Jó, de a munkaterhelés magas. A szakmai státusz erős, a bér és a feltételek az oktatási szektoron belül versenyképesek.

5. Átlagos tanári életkor: 40–45 év.

6. Havi bruttó fizetés: kb. 1 400 000–2 100 000 Ft.

7. Pedagógusok heti kötelező óraszáma: 20–25 óra.

8. Átlagos csoportlétszám: 20–28 fő.

9. Tanári életpálya: Fejlett, több szintű előmeneteli rendszer működik (junior–senior–head teacher).

10. Kötelező továbbképzés: Igen, éves szakmai fejlődési követelményekkel.

E) Amerikai országok

1. Pedagógiai szemlélet: Kanadában tanulóközpontú, inkluzív pedagógia jellemző, Latin-Amerikában (Brazília, Argentína, Mexikó stb.) fokozatosan terjednek a modern módszerek, de sok helyen megmaradt a tanárcentrikus oktatás. A cél a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az aktív állampolgárság fejlesztése.

2. Konkrét tantermi gyakorlat: Kanadában projektalapú és digitálisan támogatott tanulás folyik, Latin-Amerikában a frontális oktatás dominál, de nő a csoportmunka aránya. Sok országban nagy hangsúlyt kap a közösségi tanulás és a társadalmi felelősségvállalás.
Diákok óraszáma: Elementary & Middle School: kb. 25–30 óra / hét. High School: kb. 30–35 óra / hét, de sok választott tantárggyal. Az órák 50–60 percesek, a nap 8:00–15:00 között tart. A diákok 6–8 különböző tárgyat tanulnak naponta. Sok projekt, labor, esszé és házi feladat is van — tehát a tényleges tanulási idő gyakran hosszabb, mint a tanórai idő.
Érdekesség: Argentínában a középiskolások évente "diákhetet" szerveznek, ahol ők állítják össze a programokat, és átveszik az iskola irányítását jelképesen.

3. Értékelés: Kanadában kompetenciaalapú, formatív visszajelzésekkel és portfólióval kiegészített értékelés van. "Országos mérések" (pl. Canadian Achievement Tests) rendszeresen zajlanak. Latin-Amerikában inkább summatív vizsgák dominálnak, bár több országban bevezették a PISA-típusú kompetenciaméréseket.
Kanadában betűrendszer (A-F) mellett szöveges visszajelzés is jár. Brazíliában
1-10-es skálán osztályoznak, és országos ENEM vizsgára készülnek.
Szóbeli számonkérés
Az amerikai iskolákban elterjedtek a "debate club" vitaversenyek, ahol a diákok egy-egy álláspontot képviselnek politikai vagy társadalmi kérdésekben.

4. Tanárok megbecsültsége: Kanadában magas, Latin-Amerikában változó. Sok országban alacsony fizetés és nagy munkaterhelés jellemző.

5. Átlagos tanári életkor: 40–48 év.

6. Havi bruttó fizetés: kb. 1 000 000–2 500 000 Ft.

7. Pedagógusok heti kötelező óraszáma: 18–25 óra.

8. Átlagos csoportlétszám: Kanadában 20–25 fő, Latin-Amerikában akár 35–40 fő.

9. Tanári életpálya: Kanadában jól szervezett, Latin-Amerikában sokszor hiányos vagy politikailag befolyásolt.

10. Kötelező továbbképzés: Kanadában kötelező és támogatott, Latin-Amerikában változó mértékben van jelen.

F) Ázsiai országok

1. Pedagógiai szemlélet: Ázsia rendkívül sokszínű régió, de általánosságban elmondható, hogy a kelet-ázsiai országokban (pl. Japán, Dél-Korea, Kína, Szingapúr) a fegyelem, a teljesítmény és az oktatási kiválóság áll a középpontban. A pedagógiai szemlélet egyre inkább kombinálja a tradicionális tanárközpontú és a modern kompetenciaalapú megközelítést. A konfuciánus értékrend szerint a tanuló köteles tisztelettel figyelni a tanárra. A japán diákok reggel meghajolnak, délután pedig ők takarítják a tantermet, hogy felelősséget tanuljanak.

2. Konkrét tantermi gyakorlat: Az oktatás intenzív, strukturált és nagy követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. Ugyanakkor a fejlett országokban (pl. Japán, Szingapúr) már széles körben elterjedtek az innovatív, problémamegoldó tanulási módszerek. A technológiai integráció kiemelkedően magas.
Diákok óraszáma: Nagyon magas óraszám és tanulási terhelés. Iskolai órák: 30–40 óra / hét. De ehhez jönnek még a különórák / délutáni tanulás (juku, hagwon), ami +10–20 órát is jelenthet! Az órák 50 percesek, az iskolanap gyakran 8:00–17:00-ig tart. A rendszer nagyon versenyközpontú, fő cél az egyetemi felvételi siker.

3. Értékelés: A régióban általános a "nemzeti szintű vizsgarendszer" (pl. Gaokao Kínában, Suneung Dél-Koreában). Emellett több országban van rendszeres "kompetenciamérés" (pl. Japánban "National Assessment of Academic Ability").
Az értékelés általában summatív, de egyre több helyen vezetik be a formatív elemeket is. A dolgozatok gyakorisága extrém: napi 'quiz', heti nagy teszt. A top diákok neveit kitehetik az iskola falára.
Érdekesség: Dél-Koreában a Suneung napján a repülőjáratokat módosítják, hogy a zaj ne zavarja a vizsgázókat. A vizsga idején a rendőrség készenlétben áll, hogy elkésett diákokat motorral be tudjanak vinni.

4. Tanárok megbecsültsége: Magas, a tanári hivatást nagy társadalmi tisztelet övezi.
A tanárok presztízse különösen Japánban és Szingapúrban kiemelkedő.

5. Átlagos tanári életkor: 38–45 év.

6. Havi bruttó fizetés: kb. 1 200 000–2 800 000 Ft, országonként jelentős eltérésekkel.

7. Pedagógusok heti kötelező óraszáma: kb. 18–24 óra.

8. Átlagos csoportlétszám: 30–35 fő, de Szingapúrban és Japánban kisebb, 20–25 fő körüli.

9. Tanári életpálya: Jól szervezett, erősen teljesítményorientált, folyamatos szakmai fejlesztéssel és szigorú minősítési rendszerrel.

10. Kötelező továbbképzés: Igen, minden országban kötelező valamilyen formában, gyakran államilag támogatott továbbképzésekkel.