Önértékelés
A státusztörvény bevezetésével a pedagógusok kötelező önértékelési kötelezettsége a korábbi formájában megszűnt. Helyette a teljesítményértékelés részeként szükséges az önértékelést évente elvégezni.
korábban...
Pedagógusok önértékelése
2018/2019
Az Önértékelési kézikönyv jelenleg érvényes, összevont kézikönyve elérhető itt.
"Az önértékelési standardok - pedagógus, vezető és intézményi standard - az ajánlásnak megfelelően, szorosan kapcsolódnak a tanfelügyeleti standardokhoz, így az intézményi önértékelés egységesül, ami azonban nem zárja ki a standardokba csoportosított önértékelési elemek kiegészítését az adott intézmények saját gyakorlatában fontosnak ítélt további önértékelési elemekkel." (Kézikönyv)
Az önértékelés folyamata az intézményben
(a pedagógusok önértékelésére vonatkozó lépések)
1. Önértékelést Támogató Munkacsoport létrehozása (2015-ben már létre kellett hozni.)
A csoport tagjai készítik elő az önértékelési folyamatokat, szervezik és ütemezik
az éves teendőket, biztosítják az adatgyűjtés és az elektronikus felületre történő
feltöltés zökkenőmentességét.
2. Intézményi elvárásrendszer meghatározása
(az általános elvárások kiegészítése a helyi speciális elvárásokkal).
3. Öt évre szóló önértékelési program elkészítése
(2015/2016-os tanévtől a2019/2020-as tanév végéig).
4. Egy-egy tanévre szóló önértékelési terv elkészítése
(éves munkaterv része, melyet a nevelőtestületnek jóvá kell hagynia).
5. A pedagógusok önértékelése a megadott elvárásrendszer alapján.
Alkalmazott módszerek:
- Dokumentumelemzés: tanmenet és egyéb tervező dokumentumok, óratervek, napló, tanulói füzetek vizsgálata.
- Megfigyelés: 2 tanóra/foglalkozás megtekintése. Az óralátogatáson és az azt követő megbeszélésen az önértékelő pedagóguson és az önértékelési tervben az óralátogatásra kijelölt kollégán kívül egy, a pedagógus által felkért további kolléga is részt vehet.
- Interjú a pedagógussal és a vezetővel.
- Kérdőíves felmérés: önértékelés, munkatársi kérdőív, szülői kérdőív
kitöltése a vizsgálat alapján.
A felmérés az intézményvezető és az önértékelő pedagógus által javasolt, azonos számú, legalább 1-1 kolléga által kitöltött kérdőív elkészítésével valósul meg.
A szülői kérdőívek megküldésére csak az intézményi szülői szervezet írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor. Ebben az esetben egységesen, minden pedagógusra vonatkozóan azonos módon kell a szülői kérdőívezést megszervezni.
Célszerű az OH által javasolt kérdőívekkel dolgozni, mert egyéb esetben
önállóan kell a kiértékelést elvégeznie és feltöltenie az adatgyűjtő kollégáknak.
7. Az önértékelő kolléga értékeli az egyes elvárások teljesülését,
s meghatározza a kiemelkedő és fejleszthető területeket.
8. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő
önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe.
+1. Az intézményben az elfogadott elvárásrendszer egyes területei alapján minden évben
értékelni kell a szakmai munkát. (Az éves beszámoló mellékleteként.)
Az önértékelés folyamata
az Oktatási Hivatal online felületén
Ki mikor mit tölt fel?
I. A tényleges folyamat indítása előtti teendők az elektronikus felületen
Az oktatas.hu felületen az önértékelés csak akkor indítható, ha előzőleg az intézmény elvárásrendszerét feltöltöttük, s megtörtént az elvárásrendszer mint "ügy" leadása.
Ennek a mozzanatnak a hiánya meghiúsíthatja a pedagógus önértékelés elektronikus folyamatát!
Az intézményi elvárásrendszer feltöltése vezetői jogosultsággal (vagy az intézményvezetői mesterjelszó-kezelő rendszerben kiadott jogosultsággal) végezhető el az "Intézményi dokumentumfeltöltő modul"-ra kattintva. A "Dokumentumok" fülről feltölthető az elvárásrendszer (külön-külön a pedagógusokra, a vezetőre, ill. az intézményre vonatkozóan). Ezután még innen el kell indítani, majd leadni az "önértékelési ügyet". Csak "Leadott" státuszú ügy esetén indítható el a pedagógus önértékelés.
II. A folyamat indítása
Amikor már világossá vált, hogy egy adott pedagógus önértékelése az adott tanévben esedéses (szerepel az Önértékelési tervben), legelső dolgunk, hogy az értékelés előtt álló kolléga és a majdani "adatgyűjtő" pedagógus győződjön meg arról, hogy be tud-e lépni az Oktatási Hivatal honlapjára, eléri-e az önértékeléshez szükséges felületet. Sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat és a részvevő összes szereplőt, ha az egész folyamat elindítása előtt belépünk a felületre.
Ha minden rendben, akkor ki kell választani az önértékelés időpontját. Ez az a nap, amikor a kolléga órájának/foglalkozásának megtekintésére sor kerül.
Legalább 20 nappal az óralátogatási nap előtt az online felületen el kell indítani a pedagógus önértékelését.
A folyamat elindítását az oktatas.hu felületre belépve teheti meg az intézményvezető vagy az a kolléga, akinek a mesterjelszó-kezelő rendszerben az önértékelési folyamat rögzítéséhez a vezető jogosultságot osztott ki.
Az önértékelés indítása a "Látogatási beosztások megtekintése" fülről érvényesíthető. (Kétszer is meg kell nyomni a "Látogatási beosztások megtekintése" gombot, majd amikor láthatóvá válik a intézményi látogatások listája, akkor az "Önértékelés" fülre kell kattintani, s innen kék nyomógombbal indítható újabb önértékelés.)
A tényleges folyamathoz ki kell választanunk az önértékelő pedagógus és az adatgyűjtő kolléga nevét, valamint az intézményt és az önértékelés típusát (iskolai vagy óvodai, stb...).
Fontos, hogy a következő műveleteket csak adott időintervallumban tehetjük meg! Vigyázzunk, nehogy kicsússzunk az időből, mert a határidő lejárta után már nem pótolható online egy-egy dokumentum.
(Ilyenkor papíron kell minden szükséges anyagot összegyűjtenünk.)
Itt jegyzem meg, hogy általános iskolában szülői kérdőívezés csak a szülői szervezet írásos kérésére szükséges.
III. Tennivalók a folyamat elindítása után
Ha már kijelöltük az óralátogatás dátumát, és az adatgyűjtő személyét, a következőket kell tennünk:
Tartsuk szem előtt, hogy a folyamat rögzítése alapvetően három szereplő összehangolt munkáját feltételezi.
1. Értékelt pedagógus
2. Adatgyűjtő ( a felületen
még Becs-tagként szerepel, pedig már ÖTM-tag :-))
3. Intézményvezető
Ha bármelyik szereplő kicsúszik a határidőből, vagy nem megfelelően zárja le a rá vonatkozó fázist, az adott kolléga önértékelése nem hajtható végre az online felületen. (Természetesen papír alapon folytatható a megkezdett folyamat, mely teljesen egyenértékű az elektronikus adatrögzítéssel.)
Az óralátogatást megelőző 5-15 napon tudja az adatgyűjtő a már elindított folyamat következő lépéseként a kérdőív kitöltéséhez szükséges kódokat generálni. (Vegyük figyelembe, hogy azonos számú társértékelő munkatársat kell kiválasztani a pedagógus és a vezető kérésére, tehát minimum 2 db kérdőívhez szükséges kódot generálni.) Ha az adatgyűjtő elindítja a kérdőívezést, a kitöltéshez szükséges kódokat elküldi az érintett társértékelő kollégák részére, így ők online kitölthetik a kérdőíveket. (Itt is fontos a határidő, mert lezár a rendszer.)
Ha a kérdőívezés lezárul (a látogatás előtti 5. napon), ki kell várnunk a látogatási napot. Aznap reggeltől letölthető az "üres" (vagyis kérdéseket tartalmazó) ÉRTÉKELŐ LAP és a JEGYZŐKÖNYV, mely tulajdonképpen három jegyzőkönyvből áll az alábbiak szerint:
a). Jegyzőkönyv a dokumentumokról
1. Az előző eljárás megállapításai (ha volt már).
2. Tanmenet és az éves tervezés dokumentumai
3. Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése
4. Naplóra vonatkozó megállapítások
5. Tanulói füzetekre vonatkozó megállapítások
b). Jegyzőkönyv a pedagógus interjúkról
1. Interjú a pedagógussal
2. Interjú a vezetővel
c). Jegyzőkönyv az óralátogatásról
Tapasztalatok a megfigyelési szempontok alapján.
Fenti információkat tartalmazó jegyzőkönyvet az értékelést végző "társértékelőknek", illetve vezetőknek vagy az összegyűjtött információk alapján az adatgyűjtőnek kell kitöltenie. Lehetőség van wordben is megírni a dokumentumot, de akkor is ki kell nyomtatni. Aláírás, pecsét és iktatás után egyetlen pdf fájlként kell feltölteni a felületre.
A jegyzőkönyv feltöltését csak az adatgyűjtő kolléga tudja elvégezni legkorábban az óralátogatás napján.
Ezután nyílik lehetőség az önértékelő számára a 77indikátor mentén a valódi "önértékelésre". (Az Értékelő lap, melyet korábban letölthettünk, mintaként szolgálhat, de "visszatölteni" nem lehet. Online kell elvégezni az önértékelést.) Vagyis az értékelt pedagógusnak be kell lépnie a felületre, s mindegyik indikátort - a szakértői munkával teljesen megegyező módon - egyenként le kell pontoznia (0-tól 3-ig adhatók pontok). Lehetőség van az indikátorokhoz egyenként magyarázatot fűzni, s az egyes kompetenciák végén erősségeket és fejleszthető területeket megjelölni. E folyamat csak akkor indítható el, ha az adatgyűjtő kolléga már feltöltötte ez egybefűzött jegyzőkönyveket pdf formátumban (legkorábban az óralátogatási napon).
IV. Az önértékelési folyamat lezárása az online felületen
Ha a pedagógus elvégezte (és lezárta) az értékelést, akkor az adott folyamatot az intézményvezető tudja befejezni és lezárni. Ehhez a pedagógusnak el kell készítenie az "Önfejlesztési tervét", melyet a szükséges aláírások és pecsét után (szintén pdf dokumentumként) a vezető tud feltölteni az OH felületének "Pedagógiai-szakmai feladatok elvégzése" gombjára kattintva az "Intézmény" fülről.
... és már készen is vagyunk:-)
A pedagógus önértékelő kérdőíve
online kérdőív
Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:
- 5 = teljesen így van
- 4 = többségében így van
- 3 = általában igaz
- 2 = többnyire nincs így
- 1 = egyáltalán nem igaz
- 0 = nincs információja. A "0" megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!
Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.
---------------------------------------------------------------
1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről.
2. Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket
3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő.
4. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket alkalmaz.
5. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetőségeit.
6. Pedagógiai munkájában használja a tantárgyi koncentráció kínálta lehetőségeket.
7. Pedagógiai munkájában kihasználja a különböző IKT alapú oktatási programok nyújtotta lehetőségeket.
8. Tervezőmunkája igazodik a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményekhez.
9. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít.
10. A lemaradó tanulókat korrepetálja.
11. Tervezőmunkájában fontos szempont a tanulói tevékenységre épülő tanulás.
12. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is.
13. Pedagógiai munkájában épít a tanulói válaszok, hibák rendszeres visszacsatolására.
14. Jó a kapcsolata a diákokkal.
15. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a diákok számára követhető értékrend átadása.
16. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára.
17. Értékelése folyamatos, fejlesztő, a tanulók személyiségfejlődésére is kiterjed.
18. Használja az internet nyújtotta lehetőségeket a tanulás támogatásában.
19. Értékelésében, visszacsatolásaiban a fejlesztő cél dominál.
20. Ellenőrzése, értékelése következetes, a tantervben előírt követelményeknek megfelelő.
21. Teljesíthető követelményeket támaszt.
22. A diákok önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének tekinti.
23.
Értékelésében és a követelmények felállításában a tanterv nyújtotta
lehetőségeken belül figyelembe veszi az egyének és a tanulócsoportok
sajátosságait.
24. Az értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés céljainak, módszereinek kijelölésébe.
25. Az értékelés szempontjait, az elvárásokat mindig előre közli a tanulókkal és a szülőkkel.
26. Jó a kapcsolata a szülőkkel.
27. Jó a kapcsolata a kollégákkal.
28. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli szakmai aktivitásokban a nevelő-oktató munkáján túl is.
29. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.
30. Határozott, szuggesztív az órákon.
31. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai vitákban.
32. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében.
33. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyisége sajátosságaival.
34. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli.
35. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába.
36. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban.
37. Az önálló tanuláshoz biztosítja a megfelelő útmutatókat, eszközöket.
38. A tanulói hibákat a tanulási folyamat részeként kezeli, azok tapasztalatait beépíti saját pedagógiai gyakorlatába.
39. Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális tanulói típusok sajátosságait.
40. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző tanulási stratégiák kialakítására.
Kérjük,
amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban,
amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja
le ide!
Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez
online kérdőív
Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:
- 5 = teljesen így van
- 4 = többségében így van
- 3 = általában igaz
- 2 = többnyire nincs így
- 1 = egyáltalán nem igaz
- 0 = nincs információja.
A "0" megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!
1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi.
2. Nyitott a tantárgyközi együttműködésre.
3. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre.
4. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára.
5. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről, problémáiról.
6. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
7. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal.
8. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő.
9. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollégáival.
10. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában.
11. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban.
Intézményi önértékelés
ötévenként
Az intézményi önértékelés folyamatos, ötéves periódusokban zajlik, és ez alatt többször is sor
kerülhet a pedagógusok és a vezető értékelésére, de az intézmény átfogó
önértékelése az ötéves ciklusban egyszer történik meg. Az Önértékelési
kézikönyvben felsorolt önértékelési szempontokhoz tartozó
elvárások közül a vastag betűvel kiemelt intézményi elvárásokat azonban az
intézménynek az éves önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálnia
kell.
Az intézményi önértékelés területeihez kapcsolva ezek az évente
vizsgálandó szempontok az alábbiak:
a) pedagógiai folyamatok
- az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel
- a tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
- a pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető
- a tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének
b) személyiség- és közösségfejlesztés
- az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről
- a szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben
c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
- nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket
- kompetenciamérések eredményei
- tanév végi eredmények - tantárgyra, két évre vonatkozóan
- versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint
- továbbtanulási mutatók
- vizsgaeredmények (belső-, érettségi-, felvételi, nyelvvizsgák)
- elismerések, kitüntetések
- lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók)
- elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)
- neveltségi mutatók
d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
- a pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak; a munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg
- az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés
e) az intézmény külső kapcsolatai
- az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú)
- a partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik
f) a pedagógiai munka feltételei
- az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartónak
- az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről
- a humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára
Korábban:
Az OH által 2015. december 16-án küldött intézményvezetői tájékoztató levél szerint
a 2016-os tanfelügyeleti látogatások előtt az érintett kollégák vonatkozásában már
a teljes önértékelésnek meg kell valósulnia.
Az elkészült dokumentumokat legkésőbb a tanfelügyeleti látogatást
megelőző 15. napon fel kell tölteni az erre szolgáló informatikai
felületre.
Bár az előírások szerint már idén tervezett formában
zajlania kellene az intézményekben a pedagógusok önértékelési
folyamatának, az Oktatási Hivatal által támogatott informatikai
rendszer kizárólag azon pedagógusok önértékelési dokumentumainak
feltöltésére és tárolására szolgál, akiknek tanfelügyeleti látogatásának
időpontját már kijelölték. (Az online felület 2018-ban már működik! Kellő elszántsággal és kitartással elvégezhető a felületen az önértékelési folyamat, bár sok tekintetben logikátlan és meglehetősen bonyolult a kezelés...)
A többi pedagógus esetében bármilyen becsületesen is folyik az intézményekben a belső ellenőrzési és önértékelési munka, az elkészült dokumentumokat csak "őrizni tudják" a résztvevők. (S reménykedhetnek abban, hogy időközben nem jelenik meg újabb szabályozás, mely szerint az eddig elvégzett munkafolyamatokat meg kell ismételni, másképpen kell lefolytatni...)A Köznevelési Szakértők Országos Egyesületének közleménye
Az Egyesület számos ponton javasolt egyszerűsítést a pedagógus önértékelés gyakorlati lebonyolításához.2015. november 30-án közleményben számoltak be az elért eredményekről.
A teljes cikk itt olvasható.Az egyeztetés legfőbb eredménye: a pedagógusok önértékelésérere nem kétévente, hanem ötévente kerül sor.
----------2015 az EGYSZERŰSÍTETT ÖNÉRTÉKELÉS éve
2015. október 28-án az Oktatási Hivatal tájékoztatta az intézmények vezetőit arról, hogy a pedagógus/intézményvezetői önértékeléssel kapcsolatos intézményi feladatok 2015-ben a tanfelügyelethez kapcsolódó egyszerűsített intézményi önértékelés formájában történnek meg. Ez azt jelenti, hogy az idei naptári évben csak a kérdőíves felmérések elvégzése és az intézményi elvárások feltöltése a tanfelügyeletben érintett intézmények feladata, az összes többi köznevelési intézmény számára 2015 még a felkészülés éve.
Fentiekre tekintettel az önértékelési folyamatot nem érdemes elkapkodni, pillanatnyilag a kivárás látszik jó taktikának.Mi az, amit minden intézményben végre kell hajtani az önértékelés témakörben a 2015/2016-os tanévben?
1. Létre kell hozni a 3-5 fős Önértékelést Támogató Munkacsoportot.
2. Az intézményi elvárásrendszer megalkotása mindenképpen szükséges.
(Amennyiben az intézmény nem fogalmaz meg saját elvárásrendszert, úgy az
Önértékelési kézikönyvben megfogalmazott általános elvárásrendszernek
kell megfelelni.)
3. Öt évre szóló Önértékelési programot kell készíteni (2015-től 2020-ig).
(Ez a dokumentum valószínűleg felülvizsgálatra és módosításra szorul majd a későbbi előírások alapján.)
4. Egy évre szóló Önértékelési tervet kell készíteni.
(Ez a dokumentum biztosan felülvizsgálatra szorul majd.)
5. Azoknak a kollégáknak önértékelését mindenképpen meg kell kezdeni, akik értesítést
kaptak arról, hogy bekerültek a 2016-os szakmai ellenőrzési (tanfelügyeleti) tervbe.
6. Az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszerbe 2015-ben várhatóan csak az intézményi elvárásrendszert és a kérdőíves felmérések eredményeit kell feltölteni.
Az intézményi önértékelés bevezetését és működtetését a 20/2012-es EMMI rendelet és a 328/2013-as Korm. rendelet írja elő.
A jogszabályok szerint 2015-től minden köznevelési intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját.
Az intézményi önértékelés részeként minden pedagógus számára kétévente kötelező az önértékelés.
A fent említett EMMI rendelet szerint:
"(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait,módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére." (20/2013. EMMI rend.)
Az önértékelésnek az OH által előre megadott szempontrendszere, eljárásrendje van.Az előírások alapján az intézményeknek 2015 őszén el kell készíteniük a saját intézményi elvárás-rendszerüket, s az értékelés ez alapján történik. Az elvárásrendszernek vannak kötelező, évente ismétlődő elemei, s ezek kiegészülhetnek az intézmény saját pedagógiai programjához igazított elvárásokkal.
A köznevelési intézmények önértékelésének területei
1. Pedagógusok önértékelése (kétévente)
2. Vezető önértékelése (a kinevezés 2. és 4. évében)
3. Intézmény önértékelése
Kik mentesülnek az önértékelés alól?
A 20/2012. EMMI rend. szerint:"A 145. § (2)-(4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra, 2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést.A 2015. évben a 145. § (4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés csak az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben érintettekre vonatkozó intézményi elvárás-rendszert és a kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza."
Fentiek alapján az önértékelési kötelezettség minden pedagógusra vonatkozik.
Legelőször a 2016. évi ellenőrzésbe bevont kollégák esetében kérik a szakértők az önértékelés bizonyos dokumentumait.
Azoktól, akik 2017. június 30. előtt nyugdíjba vonulnak, természetesen nem kérhető számon az önértékelés.