Pedagógus illetmények
Irányelvek, változások
Mi a baj a pedagógusbérekkel?
A legfőbb gond a teljes kiszámíthatatlanság és bizalomvesztés a pedagógusok részéről. 2013 óta több ízben kapott a pedagógustársadalom ígéretet arra, hogy megbecsülésük jeléül tisztességes, előre átlátható jövedelmet kapnak. Azonban a jogi csűrés-csavarás eredményeként valahogy mindig elmaradt a bérek felzárkóztatása a diplomás átlagkeresetekhez képest, viszont a munkaterhek folyamatosan növekedtek.
A 2011 évi CXC. tv. kezdetben úgy rendelkezett, hogy a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbérhez igazítják, de az elképzelés már a bevezetése előtt módosult. (Ebben az időszakban kapták a pedagógusok négy évre csúsztatva a béremelést. S közben a minimálbérhez igazítást felváltotta az. ú.n. "vetítési alap" fogalma, mely jó ideje stagnál.)
Ugyanakkor megemelték a kötelező heti óraszámokat; az óraszám 18-ról 20-ra, majd 22-26-ra változott (ez óriási felháborodást váltott ki, hiszen súlyosan sértette azt az elvet, hogy azonos
munkahelyen azonos munkáért azonos bért kapjanak a pedagógusok). A státusztörvényben (2023. évi LII. törvény
a pedagógusok új életpályájáról) 2024-től 24 órában rögzítették a heti kötelező óraszámot. Megszűnt az eseti helyettesítésért járó juttatás (évi 60 óráig), s az évente kétszer is adható jutalom. (Jutalmazási lehetőség ugyan maradt a tankerületeknél, de a korábbinál jóval kevesebb összeg áll rendelkezésre, így a jutalmazott pedagógusok köre meglehetősen szűk és esetleges. Így ez is feszültségnövelő tényező a nevelőtestületekben.)
A pedagógus életpálya bevezetésével sem sikerült kiszámíthatóságot teremteni, hiszen a pedagógus II. kategóriába való átlépéssel alig észrevehetően emelkedik az alapfizetés.
Mindemellett jelentősen megnövekedtek az adminisztrációs terhek (portfólióírás, önértékelés, szakmai ellenőrzésre felkészülés, folyamatos jogszabályváltozások nyomon követése).
Nem csoda, hogy a 2024/25-ös tanévtől előírt teljesítményértékelés (TÉR) bevezetéséhez is fanyalogva állnak a pedagógusok. Hiszen a bevezetés időpontjában semmilyen jele nem látszik annak, hogy az értékelés eredményeként milyen bérváltozásra lehet számítani. Az viszont már most szembetűnő, hogy óriási többletmunkára lesz szükség, s a hirtelenjében, kapkodva bevezetett jogszabály egymásnak ugraszthatja majd a tantestületekben a kollégákat.
A jogszabály értelmezése, bevezetése is gondot okozhat a tantestületekben, hiszen nem áll rendelkezésre időben a végrehajtáshoz szükséges részletes előírás. A vezetők is csak lassacskán "csepegtetve" jutnak időnként újabb és újabb információkhoz, ami egyes esetekben teljes érdektelenséghez, máshol túlszabályozáshoz, felesleges és bonyolult értékelési gyakorlathoz vezethet.
Összességében tehát az elmúlt 10-15 évben folyamatos ötletelést, jogszabály módosítást látunk a köznevelés terén, s sajnos nem rajzolódik ki egyfajta szilárd koncepció, mely javítana az oktatási rendszer helyzetén.
Pedagógusbérek
2024. január 1-től
A 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájárólA jogszabály alapjaiban változtatta meg a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó előírásokat, hiszen a korábbi közalkalmazotti jogviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult. (A jogviszonyváltásnak számtalan munkajogi következménye is van.) Fenti jogszabály több ponton átírta a korábban bevezetett, a pedagógusok jogállását és életpályáját meghatározó előírásokat is. (326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet).
A fizetés
I. Rendszeres juttatások (alapilletmény, pótlékok, megbízási díjak)
A pedagógusok havi illetményét továbbra is elsősorban az a pedagógus fokozat határozza meg, amelybe besorolták a pedagógust a kinevezési dokumentumban (a munkakör ellátásához kapcsolódó végzettség, szakvizsga, ill. a minősítési eljárás alapján). Eszerint a pedagógus a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár fokozatokat érhet el.
A jogszabály nem ír elő a fokozaton belüli háromévenkénti kötelező illetményemelést. Viszont a 401/223. Korm. rend. 88/A. par. szerint háromévente legalább 2,5 %-os illetmény emelésre mégis sort kell majd keríteni. (Vagyis a jogszabály bevezetésekor a régóta pályán levő pedagógusok előnye "gyengülhet" a rövidebb ideje tanítókkal szemben.)
A havi illetmények (a 3/2024. (I. 18.) Korm. rendeletmódosítás alapján).
A gyakornoki alapilletmény 2024. január 1-től 528 800 Ft.
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A jogszabály fentiek mellett ú.n. esélyteremtési illetményrészt, rendszeres illetménypótlékot és egyes feladatokért járó megbízási díját említ, melyek kiegészíthetik a havi illetményt.
A pótlékok lehetnek nemzetiségi, gyógypedagógiai ill.diabétesz ellátási pótlék.
A korábban "pótlékként" ismert kiegészítések széles köre "megbízási díj"-ra változott.
A megbízási díjakat a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg alapulvételével kell megállapítani. (A nemzetiségi és gyógypedagógiai pótlék, valamint az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási díj összege nem egységes, a megadott sávokon belül a munkáltató dönt az összegről.)
Megbízási díj kapható az alábbi többletfeladatokra:
- igazgatói (főigazgatói),
a) legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 87%-a, b) 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 82%-a, c) 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 76%-a, d) 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 66%-a, e) 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 54%-a, f) 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 41%-a, g) legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 30%-a.
igazgató-helyettesi (főigazgató-helyettesi), tagintézmény-igazgatói és helyettesi,
aa) legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 43,5%-a, ab) 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 41%-a, ac) 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 38%-a, ad) 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 33%-a, ae) 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 27%-a, af) 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 20,5%-a, ag) legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 15%-a,osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői (az alap 6–16%-a)
munkaközösség-vezetői (az alap 3–6%-a)
Nem rendszeres juttatások, kiegészítések
A jogszabály többféle egyéb pótlék és átalánydíj kifizetését teszi lehetővé
(pl. ügyeletért, készenlétért).
Továbbá jutalmat, célfeladatért járó elismerést is említ.
A korábbi "túlóra-díj" többlettanítási óradíj néven szerepel az új jogszabályban. Az egy órára járó összeg legalább a gyakornoki fokozat 1%-a, azaz minimum 5288 Ft (a korábbi 4500 Ft-hoz képest). Ugyanezen összeg jár tartós helyettesítés esetén is, amennyiben előre írásban megállapodott a pedagógus a munkáltatóval.
Az egyetemi végzettséget (amennyiben előírás az adott munkakörhöz) +2 %-os kiegészítéssel ismerik el. (Ez az összeg jóval kisebb különbséget jelent a főiskolai ill. egyetemi diplomás bérek között. Korábban ugyanis azonos fokozatban és kategóriában levő pedagógusok akár 50 000 - 60 000 Ft-tal többre számíthattak egyetemi diplomával. Mostanra a különbség kb. 10 000 - 15 000 Ft.)
Teljesen új elem a 401/2023 Kormányrendelet előírása (95/A par.), mely szerint a hiányszakokat tanító pedagógusok további 4 %-os kiegészítésre számíthatnak. Az érintett szakok: matematika, digitális kultúra, természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz. (Természetesen csak a tantárgyfelosztásban előre egyeztetett esetekben jár az adott időszakban.)
Pedagógusbérek 2023. január 1-től
A pedagógusok minimális fizetése 2023. január 1-től bruttó 391 248 forint lesz.
Ennek nettója a HR Portál bérkalkulátora alapján kedvezmények nélkül 260 180 forint.
Az alábbi táblázatban sárgában jelölt cellák azonos összeget tartalmaznak, vagyis sem a minősítés után, sem a ledolgozott szakmai évek után nem változik az alapbér.
Lenti összegek a különböző pótlékokkal (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.) némiképpen emelkedhetnek.
Pedagógus illetmények
2022-től
A számításhoz kezdetben a mindenkori minimálbért vették alapul, azonban 2015-től az ú.n. "vetítési alap"-hoz igazítják a béreket. A vetítési alap 2014 óta változatlan. Értéke az akkori minimálbér: 101 500 Ft.
Pótlékok:
Intézményvezetői, osztályfőnöki,
munkaközösség-vezetői, intézményvezető-helyettesi, nemzetiségi, gyógypedagógia, nehéz körülmények között végzett munkáért jár, diabétesz ellátási pótlék.
A bérek emelése helyett 2020-tól ú. n. szakmai ágazati pótlékot vezettek be. Ez a pótlék minden, a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó
foglalkoztatottnak jár. Összege 2022-től az alapilletmény 20 %-a.
"A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit, továbbá a munkavégzés sajátos körülményeire tekintettel az e törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg." (2011. évi CXC. törvény). A pótlékok törvényben meghatározott minimális és maximális mértéke az illetményalap megfelelő százaléka, azaz értéke nem változik a fizetési kategória vagy minősülés után, csak végzettség emelkedésekor.
A pedagógus illetményre vonatkozó 2020. július 1-től érvényes szabályok helyes értelmezése
2020. július 1-től új bérelem, az ágazati
szakmai bérpótlék kerül bevezetésre
minden pedagógus előmeneteli
rendszer hatálya alá tartozó alkalmazott számára.
További részletek...(Nemzeti Pedagógus Kar)
A konkrét összegek értelmezése és kiszámítása (Szakál Ferenc)
2016/2017-es tanévre vonatkozó aktualitások (EMMI tájékoztató anyag)
Tartalma többek között:
"Az illetmények differenciálásával
kapcsolatos jogos igénynek eleget téve, ugyanakkor figyelembe véve azt, hogy az
elmúlt években történt és még várható fizetésemeléseken kívül több forrást
pedagógus béremelésre nem tud biztosítani a központi költségvetés, a következő szabály született:
•A
2016. szeptember 1-jei és a 2017.
szeptember 1-jei pedagógus illetményemelés fedezetének különbözetét az
intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget
téve, eltérő mértékben is juttathatja a pedagógusoknak 2017. szeptember 1-jét
követően.
•Az illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása egy kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján történik majd. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni."
Pedagógus béremelés négy (vagy csak három) ütemben...
A köznevelési törvény 2011-es előírása szerint a pedagógusok 2013. szeptember 1-jén egyszeri, jelentős mértékű illetményemelésben részesültek volna. Ám a törvény módosítása értelmében az egyszeri jelentős illetményemelést még a megvalósítás előtt, 2012. szeptember 1-jén hatályon kívül helyezték. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 38. §. szerint a pedagógusok illetményének megemelése - az ország teherbíró-képességének korlátozott volta miatt - négy lépésben valósult meg 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban és végül 2017-ben.
Az eredeti szándéktól nemcsak a négy részletre halasztással, hanem az ú.n. "vetítési alap" bevezetésével is eltértek a jogalkotók. Eredetileg ugyanis a mindenkori minimálbérhez igazították volna a garantált béremelést. 2014-től azonban már megjelent a kormányrendeletben az úgynevezett "vetítési alap", amelynek összegét minden évben a költségvetési törvény határozza meg. 2017-re a minimálbér (127.600 Ft) és ez a bizonyos vetítési alap (2014 óta változatlanul 101.500 Ft) már igen jelentősen eltér egymástól.
A módosított szabályozásnak újabb módosítása a következő: A 2017. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő negyedik részletet nem kötelező minden pedagógus számára az eredeti előírásnak megfelelően biztosítani. A tervek szerint a Kjt 65. §. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a garantált illetménytől akár felfelé, akár lefelé eltérjenek. A 2017. szeptember 1-jei béremelésre szánt összeget a fenntartó, ill. az intézményvezető teljesítmény-arányosan differenciálhatja a pedagógusok között. "A 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei pedagógus illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja a pedagógusoknak 2017. szeptember 1-jét követően. Az illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása egy kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján történik majd. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni.
(...) A 2017. szeptember 1-jei béremelés szabályozása változatlan marad a törvényben (2017. szeptember 1-jén hatályba lép az Nkt. 65. § (2) bek.), a fedezete is be van tervezve a 2017. évi központi költségvetésbe, de az
intézményvezetőn múlik, hogy ezt az összeget mindenkinek 100 %-ban vagy teljesítményalapon differenciáltan juttatja a pedagógusoknak." (Forrás: Madarász Hedvig és Borosán Beáta tanévkezdő kiadványa EMMI)
Pillanatnyilag
nincs a kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer működtetésére, annak
részleteire vonatkozó jogszabályi előírás. Az intézményvezetők számára nem kis
fejtörést okoz az a dilemma, hogy miként biztosítsák a jogszabály által előírt
garantált illetményeket, s ugyanakkor igyekezzenek kollégáikat ösztönző módon a
ténylegesen végzett munkájuk elismeréseként eltérő mértékű illetményemelésben részesíteni.
Sok kérdés felmerül a differenciált illetményemeléssel kapcsolatban: aggályos például a "garantált" emelés negyedik ütemét "nem garantálni" egységesen mindenki számára. Hiszen a többletet csak úgy tudja biztosítani a vezető, hogy más kollégák kevesebbet kapnak. Másrészt mi történik akkor, ha a kiemelkedő munkavégzésért megemelt fizetésemeléshez jutott kolléga a továbbiakban nem végzi kiemelkedően a munkáját? Mi történik, ha a kolléga munkahelyet vált?
A vezetők jelentős része központi irányelvre vagy szabályozásra vár. A közelmúlt tapasztalatai sokakat óvatosságra, megfontoltságra és kivárásra intenek. A megjelent jogszabály alapján talán nem érdemes azonnal óriási munkával a helyi szabályozó rendszert kidolgozni.
2017 őszéig még akárhányszor változhatnak a vonatkozó előírások...
